Kis furcsaság... de levett a lábamról, akkor anno ott, ahol voltam... akkoriban volt több is, de ő megmaradt teljesen. nem értettem, hogy lehet valaki ennyire mézesenszemtelen...elis pirultam zavaromban... nagyon. Aztán csak nőtt.. ő én bennem, én ő benne. De az tiszta volt, hogy minden csak ködös... csak jó és kész.célja még messziről se. Sokszor gondoltam rá, sokszor hiányzott, aztán legelösször is elmosolyodtam és tartott a mosolyom.. sokáig Megint láttam, sőt, közelebb voltunk egymáshoz mint az elött bármikor, elszédített. Mindene meg volt, ugy ahogy imádom... kicsit gyáván, de tudatosan, kicsit lágyan, kicsit erősen. nagyon jó.... aztán egyszer, egy holdfényes estén, mögöttünk hagyva néhány órát, néhány érintést, sok feltételezést és tényt, amikor nem a csipős hideg, nem is szeméremesség, hanem egyszerüen csak a meleg piritotta az arcom, fogta a kezem, és csókolt.. sokszor, a mámoros pillanatból a lelkem óriáskongása téritet vissza. hiába szorított a meleg karjai közé..nem éreztem semmit...csak azt hogy valami hiányzik. ŰRT..ezután eltelt egy kis idő...és minnél több idő telik el nélküle, annál inkább felejtem el azt a hiányt.. csak azt érzem hogy ő hiányzik. de miért? Eltudott érni addig, hogy fájjon ha bánt, neki sikerült. csak jött a semmiből és valami lett.furcsaság. Aztán még volt, hogy hiányzott, volt, hogy eszembe jutott..aztán elfelejtettem. Tett róla, hogy ne, akarta, hogy ne.. de kicsit igen.. ha érdekelte, fájhatott is, neki...de engem nem érdekelt. utólag rájöttem
Sokat kellet rajta gondolkodnom, mit miért, és merre, főleg meddig. de nem jöttem rá, most se tudom. De valójában, annyit nem jelentett sose...most se. Annyit én se neki. csak jó hogy van nekeM:) telik el ugy nap nem is egy, hogy nem tudom él e. de akkor mindig történik valami kis apróság, amiből tudom h vagyok még.. és ő is van még. Magamon lepődöm meg, hogy miért, ha annyit nem is ér. De szeretem ezt és nem fáj. hajt a kiváncsiság... és hajt a haddmutassammagam. Nem lenne baj ez se az se elöbbi nekem jó és neki is, sokszor jut eszembe...aawwh... utobbi jót tenne a lelkünknek. az enyémnek biztos.....amennyire én tudom neki is.. fáj azért.. szivesen simogatnám, de csak egy kicsit... igazából pont jó ez igy most... boldog vagyok.. velenélküle... eljön az ideje a fő körünknek.. az lehet hogy néhány dolgot megváltoztat, benne vagy bennem.. Meg látjuk az még a jövő.
csukd be kicsit a szemed, és a szád. gyújtok fényt és a lelkeddel kicsit ölelj szívet, sziveM
